Vízkereszt-január 6.

Vízkereszt-január 6.

Ha tetszett a cikk osszd meg!

Hivatalos katolikus elnevezése Epiphania Domini – az Úr megjelenése.

A katolikus egyház több eseményt ünnepel ezen – vagy a közeli – napon:

  • a három királyok hódolatát* (Mt 2,1-16)
  • Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban (Mt 3,13-17)
  • És Jézus első csodáját, amikor a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta. (Jn 2,1)

A nyugati egyház a három királyok hódolatát ünnepli. Máté evangéliuma napkeleti bölcsekről ír, a nevüket és pontos számukat nem említi. Felsorolja viszont a három ajándékot, amit a kisdednek hoztak: aranyat, tömjént, és mirhát. Később ezen három ajándék alapján Origenész, ókeresztény egyházatya három bölcsről írt, és az ajándékok értéke, drágasága miatt „változtak” át a bölcsek királyokká. Az ünnepről a II. Vatikáni zsinat határozott, hogy a napkeleti bölcsek látogatását ünneplik ezen a napon. Szent Ágoston és Nagy szent Leo példabeszédei csak a napkeleti bölcsek látogatásáról emlékezik meg. A vízszentelést a vízkeresztet követő vasárnapon tartja a római katolikus egyház.

A keleti egyházak, az ortodox keresztények Jézus megkeresztelkedését ünneplik vízkeresztkor – igaz, hogy a naptáreltolódás miatt 13 nappal később, január 19-én. Ennek emléke a vízszentelés. A mai napig a pópák megáldják a folyókat, vizeket, egy keresztet dobnak bele, ami után a hívek beleugranak a vízbe, és kihozzák azt. Van olyan közösség, ahol tó jegébe nagyobb léket vágnak, létrát eresztenek bele, és a hívek megmártóznak a jeges vízben. Természetesen a vízszentelés is „pogány” szokás, már az egyiptomi papság is megszentelte évente a Nílus vizét a Nap és a Nílus vizének ünnepén.

A magyar hagyomány is a vízszentelés elnevezését viszi tovább, a görög Hagiasmos alapján. XI. századi krónikák megemlítik, hogy a magyarok a január 6-i vízszentelést „görög módra” hajtották végre. A szentelt vízből a hívek vittek haza, megszentelték a házat, a gazdasági épületeket, öntöttek a háziállatok vizébe, hogy egészségesek legyenek, meghintették önmagukat is. A szenteltvíz maradékát az oltárra helyezték, és év közben felhasználták szertartásokhoz, betegeket gyógyítottak vele (ételbe keverték, vagy meghintették vele), bölcsőt is meghintették, hogy biztosítsák az újszülött egészségét. Került néhány csepp a menyasszonyok koszorújára, és a halottak koporsójára is. Volt, ahol a pap járta körbe a hozzá tartozó híveket, megszentelte a házat, és ekkor a lélekpénzt is beszedte. Néhol ezt a pénzt Háromkirályok pénzének is nevezték.  Ezt a XV. században jellegzetes magyar szokásnak tartották. A házat is felszentelték, általában ezt pap végezte, majd az évszámot és három betűt, G M B krétával felírták az ajtóra, vagy a kapura. Ez a három betű nem a három napkeleti bölcs, Gáspár Menyhért Boldizsár nevének kezdőbetűje, hanem a Cristus mansionem benedicat – Krisztus áldja meg e hajlékot latin formula rövidítése.

Az esti harangszó után kezdődik a kántálás, és a csillagozás (tractus stellae) és a csillagének éneklése. Ilyenkor kizárólag gyerekek járják a házakat, három királyoknak öltözve, és csillagéneket, és párbeszédes vízkereszti játékokat adnak elő. Ilyen ének a : „Szép jel és szép csillag/ Szép napunk támad.” Néhol csak lányok a játékok szereplői. Elmaradhatatlan kellék volt a szereplők fején a papírkorona.

Ez a nap lányoknak férjjósló nap is.

E nap időjárásával a tél hosszára mutat rá, illetve arra, hogy a nyár csapadékos, vagy száraz lesz-e, és hogy milyen lesz a bortermés.

Vízkereszttel zárul a karácsonyi ünnepkör, és kezdődik a farsang. Mára legfőképp már csak a karácsonyfa leszedésének hagyománya maradt meg. Régen még egyszer meggyújtották a karácsonyfa gyertyáit, szétosztották a megmaradt édességeket. A karácsonyfáról egy ágat levágtak, amit egy szentkép mögé, vagy az oltárra tettek – hogy védelemül szolgáljon a ház népének.

*A három királyokat tartották Noé fiai (Sém, Kám, Jáfet) leszármazottainak. Volt, akik szerint a három király a három akkor ismert világot, Európát, Ázsiát és Afrikát szimbolizálta. Bár az afrikai királyt csak a középkortól ábrázolták „szerecsennek”. Nevüket először a 9. században írták le.

Ha tetszett a cikk osszd meg!



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..