„Tavaszi szél vizet áraszt…”

Ha tetszett a cikk osszd meg!

Újra azt kell írjam, hogy a magyar nyelv pontosan elmond, kimond mindent. Minden változást a szél generál. Télen a víz került túlsúlyra, megfagyott vizek, hó, jég borított mindent, gyakoriak voltak a megfázások, hiszen az emberi test túlnyomó többségét is víz alkotja, ezek a vizek ugyanúgy lehűlhettek, és vizes megbetegedéseket okozhattak. Nehezen mozdult meg az ember, a nehézkesség szinte mozdulatlanság is az ártó víz energia jellemzője. Jöttek az ünnepek, fehér asztal mellett összejött a család, ünnepi finomságok elfogyasztása után nem nagyon mozogtunk, így súlyunk is – tisztelet a kivételnek – nagy valószínűséggel gyarapodott. A vizesek még vizesebbek lettek, a tüzesek viszonylag jól érezték magukat a bőrükben, hiszen a tüzet lehűtötte a víz, így megközelíthették az egyensúlyt. A szeles-alkat nem igazán érezte jól magát a merev hidegségben. Most kell a szeles alkatnak vigyázni, hiszen most mozdul meg a természet, elindulnak a nedvek, a növényekben, olvadásnak indul a hó- és jégtakaró – már ha volt ilyen – és a föld fagya is kienged. Jön majd az áradás is.

Másik szólás-mondásunk szerint már fújnak a böjti szelek – a nagy téli ünnepek, majd a farsangi időszak után elkezdődik a böjt. Minden természetközeli nép az új tavasz, az új ciklus kezdete előtt böjtölt, a télen felhalmozódott mérgeket a szervezetből eltávolította. Ilyenkor kerítettek sort a tavaszi nagytakarításra is, így a tavaszt kívül-belül tisztán, megújulva várták.

A böjti ételek változatossá tehetőek a lassacskán megjelenő friss növényekkel, virágokkal. Rendkívül frissítő, a vérből a mérgeket kiégető étel a csalánfőzelék. Különösen zöldcsütörtökön főzték előszeretettel. A csalán összehúzó, hevítő vértisztító növény. A szelet és a tüzet fokozza, a vizet csökkenti a szervezetben. Nagyon figyeljünk oda alkatunkra, a jelen energetikai állapotunkra, mert egy tüzes alkat akár orr-vérzéssel is reagálhat a csalánra. Ha kifújjuk az orrunkat és vércsík, vérszál látszódik a zsepiben, ne fogyasszunk több csalánt. A főzelékhez a növény legfelső 3-5 levelét, csúcsát gyűjtsük – ajánlott a kesztyű viselése a gyűjtés és aprítás alatt. Természetesen tiszta gyűjtőhelyről szedjünk csak!

Szedjünk tavaszi sétáink alkalmából gyermekláncfüvet. (Pongyola pitypangot, kutyatejet.). Virágzás előtt a zsenge levelivel dúsíthatjuk a salátánkat. Növeli a szelet, csökkenti a tüzet és a vizet. Ha már megjelennek a napsárga virágok, akkor a virágfejeket begyűjtve készíthetünk pitypangmézet is – remek szert kapunk a tüzeseknek, hiszen a virágfejekből cukorra vonjuk ki a hatóanyagot, a cukor pedig még tovább hűti a tüzet.

Lassan megjelenik a körömvirág is, ami egy nagyon-nagyon hasznos gyógynövény, kertben, balkonládában is nevelhető. Hidratáló, fertőtlenítő sebgyógyító – aranyérre kiváló szer. Esőjósló virágnak tartják, mert ha reggel kb. 7 óráig nem nyílik ki, az aznapra esőt jósolt. A virág a szelet növeli, a tüzet, vizet csökkenti. Készíthetünk belőle teát, bőrápoló olajat, krémet is. Ehető virág, ezért a salátákat is feldobja.

Megjelenik a cickafark is, ami a szelet növeli, a tüzet, vizet csökkenti. Hűtő vértisztító növény, a nők legnagyobb barátja.

Találhatunk már kankalint is (Szent Péter kulcsa, sárga kikerics, elsőke, kökörcsin). Gyűjtésénél nagyon figyeljünk oda, mert csak a tavaszi kankalin gyűjthető, a többi kankalin védett, vagy fokozottan védett kategóriába tartozik, egy-egy letépett példány akár 10,000.- forint pénzbüntetést is maga után vonhat.

A tavaszi sétákon szedhető gyógynövényekről a következő napokban még több fogok írni, valamint a növényszedés szabályairól is.

Következzék egy rövid összefoglaló a tavaszi növények energetikájáról:

A gyógynövények hatásairól bővebben dr. Kmeth Sándor: Herbárium című könyvében olvashatnak.

Ha tetszett a cikk osszd meg!