Szilveszter és új év

Szilveszter és új év

Ha tetszett a cikk osszd meg!

Szilveszter – az óév utolsó napja

Ez a nap I. Szilveszter pápa halálának emléknapja. Katolikus területeken ilyenkor évvégi hálaadást tartanak, a református vidékeken pedig inkább óév-temetést rendeznek.Ezen a napon általában disznótoros ételeket ettek, töltött káposztát, amit jó előre el lehetett készíteni, és csak melegíteni kellett. Ilyenkor szinte elmaradhatatlan volt a rétes, mert hogy a vékony réteslapok a papírpénzt, az úgynevezett nagy pénzt szimbolizálták. Akkor volt az igazi, ha a rétes akkora volt, hogy a szomszédba is átért.   

Új év ünnepe – kiskarácsony

XIII. Gergely pápa 1582-ben tette általánossá karácsony nyolcadát, ez a nap Krisztus körülmetélésének ünnepe.

Ehhez a naphoz sokféle tilalom kapcsolódik, hogy mi nem kerülhet az asztalra, sőt, mit kell ezen a napon feltétlenül enni.

Tilalmasnak tartott ételek a szárnyasból készült ételek, mert a csirke, tyúk hátrafelé kapar, elkaparja, vagy szétkaparja a szerencsét, illetve szárnyas lévén – liba – elszáll, vagy kacsa miatt elúszik a szerencse.

Nagyon ajánlott viszont a disznóhús fogyasztása, mert orrával odatúrja, kitúrja a szerencsét, „összeturgya a gazdaságot”. Gyakran tették ezért a disznó orrát a káposztába is. A disznóvágásból félretett körmök, bőrök, fejhús, fülek, farkinca mind-mind felhasználásra kerültek, kocsonyát készítettek belőle. Ezt is előre el lehetett készíteni, így ezen a napon nem kellett főzni se. Reggelire és vacsorára készítettek kásaételt édes változatban, hogy az új év is édes legyen: kukoricamálé, tejeskása – tejbegríz –, édeskáposzta.

A bab-, lencse-, felesborsó fogyasztása azért volt fontos, hogy sok pénze legyen a családnak, pl. káposztás bab, lencsefőzelék disznósülttel, lencseleves füstölt hússal, végtelenek a lehetőségek. Ha valaki nem szereti a hüvelyeseket, akkor ehet kölest, rizst, hiszen ezek az apró magvak is hordozzák az analógiát. Viszont ne együnk meg mindent, hogy az új évben is legyen mindenből bőviben.

A hal fogyasztása nem egyértelmű: folyók, tavak mellett kedvelt újévi fogás volt, hiszen a pikkelyt halpénznek is hívják, tehát gazdagságot hozott a családnak. Máshol viszont elúszott szerencsét szimbolizálta.

Fontos mozzanat volt, hogy ezen a napon egész kenyeret szegtek meg, hogy mindig legyen a család asztalán kenyér.

Mint minden évkezdethez, az újévhez is kapcsolódnak mágikus és jósló szertartások. Ilyen az ólom-, faggyú-, vagy gyertyaöntés. Luca-naphoz hasonlóak készítettek tollaspogácsát, hagymakalendáriumot. Készítettek viszont szerencse-pogácsát is, amikor is egy pénzérmét rejtettek egy pogácsába, és aki megtalálta, arra mosolygott az új évben a szerencse.

Mágikus szertartásként a gazda az első éjféli harangütéskor kiment a kúthoz, és húzott egy vödör vizet – ez lett az aranyos víz. Reggel, aki legelőször mosdott meg benne, az rendkívül szerencsés lehetett abban az évben. Azért mindenki megmosdott benne, hogy egészséges legyen.

Ezen a napon az asszonyok nem mostak, (hiszen a kimosott ruhát ki is kellett teregetni, ami kapcsolódik a halálhoz, hiszen az elhunytat is kiterítik), nem varrtak, nem főztek – ezért voltak fontosak az olyan előre megfőzhető ételek, mint a kocsonya, a töltött káposzta, a lesütött malachúsok, a hüvelyesekből, kalászosokból készített levesek, főzelékek, az előre elkészített sütemények. A gazda nem fogott be állatot. Semmit ki nem adtak a házból, mert „elszállt volna a tehén haszna”. Mindenki igyekezett visszaadni azt, amit kölcsönkért. De még a szemetet sem vitték ki, nehogy a szerencsét is kivigyék a házból. Kerülték a veszekedést is, mert akkor egész évben veszekedtek volna. Ezek a mágikus cselekedetek biztosították a család egészségét, szerencséjét a következő évben, biztosították az állat-szaporulatot, és a bő termést. Még egy nagyon fontos mozzanata van az új év kezdetének, amikor is zajt keltettek éjfélkor: a templomban harangoztak – volt, ahol fél 12-től fél 1-ig, egy órán át. Asszonyok a fedőket, lábasokat, tepsiket használták zajkeltésre, a gonosz hatalmak kiűzésére. Egyébként a pezsgősdugó pukkantása is ezt szimbolizálja, hiszen általában a pezsgőt hang nélkül illik kinyitni, éjfélkor viszont a 12. harang- vagy gongütésre kell pukkantani. A tüzijátékok és petárdák hangjai a modern kor zajkeltői.

Egy érdekes idézet Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás könyvéből, aki Fábián József megemlékezését közli a gyümölcsfák január 1-i megvarázslásáról: „A köznép között még most is uralkodik sok hellyeken az a’ haszontalan szokás, hogy Ujj Esztendő éjtszakáján meg-babonázzák a’ gyümöltsfákat. Némellyek ekkor semmit se szóllanak, mások pedig holmi áldásokat mondanak a’ fákra, és bizonyos Tzeremóniákat követnek el azok körül. Mind ezeket olly véggel tselekszik, hogy a’ fák a’ következendő nyáron annál több gyümöltsöt teremjenek” Nézzétek! mire nem viszi az embert a’ babonaság!…. Osztán miért kelene éppen Uj-Esztendő éjtszakáján tselekedni, és nem egyébkor? – Más forma nap e’ ez mint más nap az esztendőben. Az emberek rendelték azt, hogy az esztendő Januárius’ első napján kezdődjön számláltatni, melly napon édes Idvezitőnk környülmetéltetvén vért ontott legelőször. De ettől nem vehet ez a’ nap semmi ollyas erőt, melly bizonyos babonaság alatt a’ fák’ gyümölcseire is kiterjedne. Több az, hogy nem is tudni azt bizonyosan, mellyik légyen a’ Kristus’ környülmetéltetésének a’ napja, mivel az ő születésének napját nem lehet megmondani világosan. Hogy a’ Keresztyének első Januáriuson kezdik számlálni az Esztendőt, a’ tsupa szabad akarat szerént való dolog, melly a’ természetbe semmi változást nem okozhat.„

Hahn István: Naptári rendszerek és időszámítás című könyvében írja: Római hit szerint minden cselekmény kezdete, annak kedvező vagy kedvezőtlen volta előjel annak sikerére vagy balsikerére. „Minden kezdésben benne a jó meg a rossz” – mondja Ovidius. Ezért Rómában vidám hangulatban üdvözölték az újévet, hogy az egész esztendő ugyanígy teljék el. Az emberek édes ételeket, mézet, datolyát, aszalt fügét fogyasztottak, pénzzel és más figyelmességekkel ajándékozták meg egymást. A frissen hivatalba lépő magistratusok jelképesen ezen a napon kezdték meg működésüket a nyilvánosság előtt. A császárkorban ezek a szokások tovább terebélyesedtek.

 

Ha tetszett a cikk osszd meg!



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..