Szeptember 21.- Máté apostol napja

Szeptember 21.- Máté apostol napja

Ha tetszett a cikk osszd meg!

Vetőnap, máténap.

 Templomban szenteltettek szakajtóban, vagy kosárban vetőmagot, ezt keverték a többi mag közé. Deszken a vetőzsákot dobták fel a tetőre 3 éjszakára, hogy az Úr harmattal megszentelje.

A gazda, aki a vetést végezte, már előző nap nem hálhatott asszonnyal, megfürdött, vetőgatyát vett fel. (Létezett aratógatya is, gyakran a kettő ugyanaz volt, egy sűrű vászonból szőtt, fehér anyagból készült gatya, amit csak az adott művelethez, vetéshez és aratáshoz vették fel. Így jelezték, hogy valami különleges dolog történik.) A vetőabroszba, ami általában a karácsonyi asztalterítő volt, vagy szűz-terítő, amit még másra nem használtak, egy pénzérmét kötöttek, és ebből végezték el a vetést.

A földekre menet a magot tartalmazó zsák száját a porta felé fordították, hogy a termés a ház felé siessen.

Szeged környékén a vetés napján napkelte előtt kimentek a földekre, a vetőmagot tartalmazó zsákokat odaütögették a földhöz.

A vetés befejeztével az abroszt magasra dobták, hogy olyan nagyra nőjön a gabona. A vetés alatt a gazda három szem magot tartott a szájában, egyrészt így csak a vetésre koncentrált, ha köszöntek, akkor sem köszönt vissza, és a vetés végén a szájában tartott magot a föld egyik sarkára köpte, hogy a madarak nyelvét megkösse, hogy azok a vetésben kárt ne tegyenek. Egyes helyeken pedig ezt a három magot a szomszéd földjére dobta, hogy „verebek, madarak, ezt egyétek meg!”

Hollókőn a gazda a vetés végén a földje mind a négy sarkában letérdelt, és imádkozott a jó termésért.

A vetőabroszba kötött pénzérmét vagy a házioltárra tették, vagy alamizsnaként szegény embernek adták. A maradék vetőmagból a besenyőtelki gazdaasszonyok lisztet őröltek, vagy őröltettetek, kenyeret sütöttek, és szintén alamizsnaként elajándékozták. Ezen a napon viszont kenyeret nem sütöttek, még a kemencét sem kotorták ki, nehogy a gabona megüszkösödjön.

 Búzahét területenként változik, lehet mátéhét, mihályhét, ferenchét, gálhét. Általában a csillagászati ősz első hónapjának első négy hete, akkor vetették a gabonát. Hozzá kapcsolódó hiedelmek területenként változnak, olykor ellentmondásosak.

Göcsejben Szent Máté hetének neve pelvahét: aki ilyenkor vet, az majd polyvás gabonát arat – tartották. A búzahetet itt ferenchétnek hívták (Mert Assisi Szent Ferenc névünnepének hetében vetettek.)

Egyes vidékeken nem jó Szent Mihály hetében vetni, mert akkor a vetés vadócos lesz.

A hét ama napján jó vetni, amelyik nap először látták meg a Fiastyúkot feljönni az égre Péter-Pál után. Általános hit szerint „újságra” kell vetni, Újholdkor. Teliholdkora azért vetettek, mert úgy tele lettek a búzaszemek.

Őszi vetést nem lehetett hétfőn kezdeni.

Vásárosdombó Gazos Máténak hívja e napot, mert úgy tartották, hogy ha e napon szántanának-vetnének, úgy azt a területet különösen felveri a gaz.

Szerémségben a Máté napi tiszta idő jó bortermésre utal.

 

Ha tetszett a cikk osszd meg!



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..