Szent Márton

Szent Márton

Ha tetszett a cikk osszd meg!

Pannóniában, Savariában (ma Szombathely) született, Kr. u. 316 körül. Szülei jómódú pogányok voltak, apja légiós katona, akit Észak-Itáliába vezényeltek. Márton 15 évesen csatlakozott a légióhoz, de csak 19 évesen lett valódi katona, zsoldját rendszeresen szétosztotta a rászorulók között. Itt került Márton kapcsolatba a kereszténységgel. 18 éves kora körül egy kemény téli napon a városkapu mellett egy ruhátlan koldus kéregetett. Senki nem szánta meg, Márton viszont – egyebe nem lévén – köpenyét kardjával kettéhasította, és a fél köpenyt a koldus vállára terítette.
Társai kinevették. Éjjel álmot látott, ahol is megjelent neki Krisztus, vállán a fél köpennyel. Innentől kezdve Márton nem a császárt, hanem Krisztust akarta szolgálni. Kr. u. 341-ben barbárok támadtak Galliára, a császár extra-zsolddal biztatta katonáit, amit Márton nem fogadott el. Gyávasággal vádolták meg, erre ő fegyver nélkül indult a csatába, mire nem került sor – ezt isteni csodának vélték.
Kilépett a seregből, és visszatért Pannóniába, és téríteni kezdett. Elsők között édesanyját keresztelte meg. Később visszatért Poitiersbe, a városon kívül telepedett le, remeteként élte életét. sok követője kiköltözött hozzá, ez a telep lett Liguge monostorának alapja, ahol a mai napig is szerzetesek élnek. Márton a tömeg miatt tovább-vándorolt, és Tours városával szemben megalapította Marmoutiers monostorát. A toursi püspök halála után a város Mártont akarta püspöknek, de a küldöttség elől Márton egy libaólba menekült, nem akart püspök lenni. Az ott lévő libák gágogásukkal elárulták, ezért később a libákat levágatta. Más monda szerint a libák prédikáció közben zavarták meg Márton, és ezért vágatta le a libákat. Márton 81 éves korában halt meg, és november 11-én temették el – ez a nap lett emléknapja.
Szent Márton egykori szülőháza helyére építették a Szent Márton kápolnát, ami a Szent Márton templom északi mellékkápolnája. István 996-ban Pannónia hegyén alapított monostort Szent Márton védnöksége alá helyezte. (Ma Pannonhalma).

 

Érdekesség, hogy a káplán szó – capellanus – a capella, köpeny szóból ered, a köpeny őrei papok voltak. Középkori hagyomány, hogy a francia királyok szent Márton köpenyét hordták a csatákban. Szent Márton lett Franciaország védőszentje.

Márton napján ezért kell libát enni, mert „aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. A liba mellcsontjából az időjárást jósolták meg. Ha a csont fehér és hosszú volt, az kemény, hosszú, havas telet jelzett, ha pedig pirosas-barna és rövid, az sáros telet, fekete karácsonyt ígért. A népszokás úgy tartotta, minél többet esznek Márton napján, annál erősebbek lesznek.
Ugyanezen a napon, november 11-én volt az újbor kóstolásának az ideje is.
„Jó urunk Márton, had vigadjunk egy kicsit,
Tiszteletedre és az akaratod szerint.
Legyen bor kupáinkban, sok lúd az asztalon.
Sütött, főzött ludak, de egy egész halom.”

Márton névnapja november 11.

Ha tetszett a cikk osszd meg!



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..