Szent András
András bezárja a hegedűtokot – tartja a mondás, véget vet a kisfarsangi mulatozásnak. Szent András ünnepe utáni első vasárnap van advent első vasárnapja. Nevezték Disznóölő Szent Andrásnak is, mert ekkor kezdődnek a disznóvágások. Palócföldön Szent György napjától Szent András napjáig tartott a gazdasági év, ekkor hajtották be a juhokat, és számoltak el a gazdákkal. Termő nap is, hiszen ezen a napon ültettek fát és párosították a disznókat. Sokfelé tartottak házassági jóslásokat, vagy varázslásokat is.
Néhány gyöngyszem:
- 13 lapra 13 fiú vagy lánynevet írtak fel, és Luca napjáig egy-egyet kivettek belőle. A megmaradt lap tartalmazta a leendő férj vagy feleség nevét.
- Szent András éjszakáján a lány kiment az udvarral, megrugdosta a disznóól ajtaját, és ahányat röffent a disznó, annyi év múlva ment férjhez.
- Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éjszakáján. Ez a böjt igen szigorú volt, a lány egész nap egy egy-egy szem búzát ehetett és azt egy-egy pohár vízzel öblíthette le.
- Öntöttek ólmot is, egy lyukas kanálon, máshol pedig kulcson keresztül öntötték az ólmot vízbe, és a megdermedt formákból következtettek arra, hogy a leendő férjüknek mi lesz a foglalkozása.
Időjárás-jósló nap: Fehér András rossz év, víg András víg év.
Létezik andrás-hányás is, görög-katolikus falvakban szokás volt, hogy az András nevűek házának ablakát búzával dobálták meg – ez az andrás-hányás.
Farkas ellen fokhagymát kentek az ajtókra, kapukra, és még saját homlokukra is, és még a házban lévő összes ollót is eltették, mert így hiedelmük szerint a farkas nem bántotta a juhokat.