Rozmaring-Boldogasszony fája (Tündérfű)

Rozmaring-Boldogasszony fája (Tündérfű)

Ha tetszett a cikk osszd meg!

 

A rozmaring az egyik legősibb gyógynövényünk. Már az ókori Egyiptomban is tettek a múmiák mellé útravalónak rozmaringágat.

Görögök mondája szerint: „Élt egyszer egy ifjú, neve Libanos volt. Áhítattal tisztelte az isteneket, de az emberek éppen ezért megirigyelték, és megölték. Ekkor azonban a föld növényt termelt az istenek tiszteletére, amelyet a meggyilkolt ifjú emlékére dendrolibanonnak (tömjénfának) neveztek. Az istenek jobban örvendeznek, ha az emberek nekik a dendrolibanonból kötött koszorúval áldoznak, mintha aranykoszorút ajánlanak fel számukra” – írja egy Geoponica című görög munka.

Tény, hogy a görög nyelvben a Dendrolibanon a mai napig is tömjént és rozmaringot is jelent. Az arab tömjén megfizethetetlenül drága volt, viszont a rozmaring vadon termett, illatos is volt, gyógyszernek is megfelelt, így lett a szegények tömjénfája.

A görögök hite szerint a párna alá tett rozmaring megóv a rémálmoktól, az ártó szellemektől, és jó alvást biztosít. Tornácra, ajtóra akasztva biztosítja a család egészségét, távol tartja a gonoszt, és a tolvajoktól is megvéd.

Görög tudósok rozmaringágat tűztek a hajukba, hogy növeljék a szellemi tevékenységüket. Természetesen a diákok is utánozták őket, ezért válhatott az emlékezet szimbólumává. Azért dobtak a gyászolók a sírba is rozmaringágat, hogy emlékezetükben megőrizzék az elhunytat.

Jómódú családok az esküvői ceremónián résztvevő vendégek között aranyozott rozmaringágat osztogattak, hogy a násznép emlékezzen a jeles eseményre.

Shakespeare Ophéliája mondja a Hamlet V. felvonásának IV. színében: „Itt egy rozmaringszál az emlékezetre, kérlek rózsám, hogy jussak eszedbe.”

A római korban a házi oltáron álló kis istenszobrokat díszítették rozmaring-koszorúkkal. Füstjét, illóolaját használták szertartásaik során, menyegzők és temetések alkalmával is. Ezért kapcsolódhatott hozzá az, hogy a hűség és az emlékezés növénye. Javítja a memóriát. Betegszobák levegőjét fertőtlenítették füstjével és illóolajával. (Azóta kimutatták, hogy a rozmaring illóolaja az egyik legerősebb vírus-, baktérium- és gombaellenes hatású szer.)

Neve latinból fordítva tengeri rózsa, tengeri vízcsepp vagy tengeri harmat.  (ros – harmat, marinus – tenger). Az ókori elgondolás szerint a mediterrán vidékek tengerpartjain azért gyakori, őshonos növény, mert elég neki annyi nedvesség, amennyit a tenger közelsége ad. „…A rozmaring virágainak illatát hiteles beszámolók szerint a spanyol partoktól mintegy 30 mérföld távolságban is érezni lehet a nyílt tengeren” – írja naplójában John Evelyn a XVII. században.

Egy másik legenda szerint a növény Szűz Mária növénye. Virágja eredetileg fehér színű volt, de amikor Szűz Mária a kis Jézussal együtt Egyiptomba menekült, útközben megpihent egy rozmaring bokor alatt, és kék köpenyét a bokorra terítette. A növény virágai kékké váltak tiszteletük jeléül. Azóta egyes vidékeken Mária rózsájaként is emlegetik. A néphagyomány szerint a rozmaringbokor 33 éves kora után nem nő tovább, vagy akár el is pusztul. (Jézust 33 éves korában feszítették keresztre.)

Középkori kolostorkertek kedvelt gyógynövénye volt.

Mint említettem, gyakran keverték füstölőszerekhez, betegszobák fertőtlenítésére is használták, de fontos alapanyaga volt még a pestis elleni szereknek is. Járvány idején az emberek nyakukba akasztott kis zacskókba rozmaringleveleket tettek, és azt szippantgatták. Londonban, az 1603-ban kitört bubópestis-járvány idején akkora volt a kereslet, hogy a rozmaringot csak aranyárban lehetett kapni. Az 1630-as pestisjárvány idején Toulouse-ban felfigyeltek néhány tolvajra, akik fertőzött házak fosztogatásából tartották el magukat. Kirabolták a betegeket és a halottakat, és ennek ellenére semmi bajuk nem lett, nem fertőződtek meg. Végül elkapták őket, és ugyan a bíró kimondta rájuk a halálos ítéletet, mégis megmenekültek, mert elárulták, hogy mivel védték magukat a halálos kórság ellen: a tolvajok gyógyfüves borecettel dörzsölték be magukat minden egyes portyájuk előtt, így úszták meg a pestist. A borecetbe az alábbi fűszereket keverték: zsálya, kakukkfű, majoránna, levendula, rozmaring. A tolvajok által meghatározott receptúra alapján egészen a 20. századig állították elő a 4 tolvaj ecetjét, ami a benne lévő baktériumölő hatással bíró gyógynövényeknek köszönhetően tényleg segített távol tartani a nyavalyákat.

Francia orvosok még a 2. világháború alatt is alkalamazták a kórházakban a rozmaringot.

A XIX. századi német természetgyógyász, Kneipp a rozmaringot kedvenc gyógynövényei közé sorolta, vérkeringést fokozó tulajdonságai miatt.

Magyar kertekben is sűrűn terítették a kimosott ruhát rozmaring bokorra, így a frissen mosott ruhák átvették a rozmaring illatát, és a ruhát szekrénybe téve azokat elkerülte a moly is.

Házasságkötéskor a menyasszonyi koszorúba kötötték, de kizárólag szűz menyasszonyok viselhették a rozmaring virágját. Esküvőjük napján az ifjú pár közösen ültetett el egy rozmaringágat, és jó jelnek tekintették, ha az ág megeredt, nőni kezdett: úgy gondolták, hogy a család is növekedni fog.

Virágnyelven a rozmaring azt üzeni, hogy jelenléted új erőt ad nekem.

 Magyar királyné vize (Aqua Regina Hungariae, L’Eau de la Reine de Hongrie)

Királyné víz, vagy magyar víz volt az első európai alkoholbázisú parfüm és orvosság.

Magyarországon kívül először 1370-ben jelent meg, amikor V. Károly francia király vásárolt magának belőle.

Ennek a víznek különös története van. Praevotius azt írja, hogy ezt a receptet egy breviáriumban olvasta, amely a Ciprus-szigetéről származó Podacatro nemesi család egyik tagjának, Ferencnek volt tulajdona, kinek könyvei között 1606-ban látta meg az ügyes páduai orvos. A breviárumba a receptet saját kezűleg írta „Sancta Elisabetha, Hungariae olim Regina”, aki maga is csodálatos úton jutott hozzá. „Én Erzsébet, a magyarok királynéja, midőn 72 éves koromban kínos köszvényben fetrengék és ezzel az alább megírt orvossággal esztendőig éldegélnék, amelyre engem egy remete tanított volt, akit sem előbb sem utóbb soha többé nem láttam, csakhamar javulásomat éreztem, annyira, hogy minden tetemeimben megvidultam s mintegy egészen megifjodtam, arcomban megszépültem, úgyhogy még a lengyel király is megkéretett feleségül, midőn mindketten özvegységben élnénk, de ezt cselekednem az én uram Jézus Krisztushoz való buzgó szeretetem nem engedte, akinek angyalától, úgy hiszem, kaptam ezt az orvosságot.”

A recept első nyilvános dokumentálása 1666-ban Hannoverben történt meg, fent nevezett Joannes Praevotius, páduai orvostanár munkájában: „R. Aqua vitae quater passate part. 3. Summitatum et florum Rosmarini part. 2.” Magyarul: rozmaringszesz, előállítva két rész rozmaringból és három rész alkoholból.

(Sajnos történeti háttér nem nagyon támasztja alá a fenti történetet, hiszen Károly Róbert 3. felesége ért meg szép kort, így egyedül ő lehetett Praevotius Erzsébet királynéja – de a lengyel király nem kérhette meg a megfiatalodott Erzsébet kezét, mert akkor éppen saját fia, nagy Lajos ült a lengyel trónon is –  írja Rapaics Raymund: A magyarság virágaiban (1932. Nagyon valószínű, hogy Szent Erzsébet nevét és csodatételeit használta reklámfogásként.)

1683-ban Nicholas Culpeper gyógyszerészkönyvében is szerepel.

Ezt a receptet használta XIV. Lajos francia, és II. Károly angol király udvari gyógyszerésze is.

A királynévíz számos mesében feltűnik, pl. a Grimm testvérek Csipkerózsika meséjében, ahol is a mély álomban zuhant királylányt a királyné vízzel próbálja felébreszteni – sikertelenül.

Nem csak illatosításra használták, hanem gyógyszerként is, szájon át és külsőleg, borogatásként, bedörzsölőszerként is alkalmazták.

Összetétele az idők során változott, első pontos összetétele nem maradt fenn. Elképzelések szerint eredetileg friss rozmaringot (esetleg kevés kakukkfüvet) borral desztilláltak. Később került bele még levendula, kamilla, menta, zsálya, rózsa- vagy narancsolaj, citromfű vagy citromolaj is.

Érdekesség, hogy Versailles-ben létezik egy Ozmotéka – egyfajta parfümmúzeum –, ahol még őrzik az eredeti, XIV. századi illatot, természetesen újrakeverve. Ebben a múzeumban időrendi sorrendben tárolják az illatokat, és az első között szerepel a magyar királyné vize.

 

 

 

Ha tetszett a cikk osszd meg!



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..