Orbáncfű

Energetikája: A szelet növeli, a tüzet-vizet csökkenti.
Íze: pikáns, keserű
Embervérfű, Apolló szent füve, Szent János virága, Jézus füveA hagyomány szerint Jézus vére által felszentelt növény. Nap-növény, színe alapján, és virágzásának ideje okán. Legtöbb hatóanyag a hagyomány szerint Oroszlán havának Teliholdján van a virágban. Szedhetjük már június 24-től, Szent Iván napjától. Szent János füvének azért nevezik, mert eleink szerint Szent János lefejezése napján – augusztus 29. – a növény vért könnyezik.
Az I. században Plinius, római természetgyógyász az orbáncfű boros kivonatát ajánlotta kígyómarások kezelésére.
Dioszkoridész égések külső kezelésére ajánlotta, belsőleg hashajtóként, menstruációs serkentőként, isiász és malária gyógyítására használta.
A XVI. században John Gerard azt írta, hogy „a mély sebek legértékesebb gyógyírjának,… a vizelést ieindítja, s a hólyag köveit is kihajtja”.
Az 1618-as londoni gyógyszerkönyv első kiadása azt ajánlja, hogy az orbáncfüvet megőrölve keverjük el olajban, és az oldatot 3 hétig napfényben érleljük. Az így kapott tinktúrát sebek és zúzódások kezelésére évszázadokon át használták.
Beythe András Fiveskönyvében (1595) írja, hogy az ősmagyarok „teuzvirága” – flos ignis – azaz tűzvirág, vagyis „Zent Juan verága” a tűzszertartásoknál használatosak.
Diószegi Vilmos Az ősi magyar hitvilág című művében írja: „hogy Szent Iván napján szalma és rőzse-tüzeket raktak, virágos füveket vetnek rá, és az átugrálják. A tisztító tűzbe vetett boszorkányság ellen védő gyógynövények egyike az orbáncfű volt. (Ahogy már a görögök és a rómaiak is.)
Nicholas Culpeper angol herbalista így ír az orbáncfűről: „egyedülálló sebgyógyír, borban főzve igyuk, s elmulasztja a belső sebeket és zúzásokat, kenőcse felnyitja a fekélyeket, feloldja a duzzanatokat és behegeszti a sebeket… Segít a hányás és a vérköpés (tuberkulózis) minden fajtájánál.
Ártás, rontás megelőzésére, a gonosz elűzésére használták koszorúba font virágját, füstjét, tüzét. Erről ír egy 1400-as évekből származó versike:
„Mind a boszorkány s az ártó szellem,
hatalmukat vesztik az ember ellen,
ha annak Szent János-nap éjjelén,
szedett orbáncfű füzére a mellén.
S hogy házad vész, sem vihar ne érje,
s rontás ellen a szent mindenkor védje,
mint melleden az orbáncfű füzére,
virítson a szemöld’fán a virágnak vére.”
Görcsoldó, nyálkaoldó hatású, ezenkívül vírus- és gombaölő tulajdonsággal bír. Napjainkban a PMS-szindróma (menstruáció előtti tünet-együttes) hatékony szere, a növényből készült ülőfürdő erősíti az altest szerveit. Sebgyógyításra, bőrgyulladásokra, ekcémára, égési sérülésekre évszázadok óta használják, a sebek gyorsabban, és kisebb hegesedéssel gyógyulnak. Antidepresszáns hatású, nyugtatja az idegeket, kimerültség esetén is segít.
Nagyon sok ellenjavallata is van: várandósság, szoptatás alatt tilos használni. Kisgyereknek két éves kor alatt ne adjuk. Érdekessége, hogy belsőleg szedve fényérzékenységet okoz (arra érzékenyeknél – fehér bőrűenél – akár égési hólyagokat is okozhat napozás esetén, viszont az égésre olajával készült kenőcs enyhülést ad.) Külsőleg alkalmazva nem mutatták ki a fényérzékenységet.
A növény részletes leírását dr. Kmeth Sándor: Herbárium című könyvében találhatják.