Nagypéntektől Fehérvasárnapig

Nagypéntektől Fehérvasárnapig

Ha tetszett a cikk osszd meg!

Nagypéntek

A böjt legszigorúbb napja, ezen a napon ítélték el, és feszítették Jézust keresztre.

„Nagypénteken mossa holló a fiát,

Ez a világ kígyót, békát rám k8ált,

Mondja meg hát a világ szemembe,

Kinek mit vétettem életemben”.

(Népköltés)

A víz ősi pogány tisztasági szimbólum, napfelkelte előtt kút- vagy patakvízzel kellett megmosakodni – ezt nevezték aranyvíznek.

Ilyenkor van a tavaszi nagytakarítás napja, meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak. Sok helyen még az állatokat is megfürösztik. A tüzeket kioltják. Kenyeret sem sütöttek, nehogy kővé váljon.

Nagyszombat

Jézus feltámadásának ünnepe – este megkondulnak a harangok, és jelzik, hogy vége a böjtnek. Ezen a napon sok helyen máglyát is raknak. Általában a gyerekek minél nagyobb zajjal a templom elé hordtak ócska ládákat, hordókat, fákat, szétzúzták őket, vagy felhasogatták, és ez volt a „Pilátus- vagy Júdás-égetés” máglyája. A gyerekek zsivaja jelképezi a Jézust elítélő tömeg zajongását. (Egyebek iránt a harangok Rómába mentek – ahogy ezt zöldcsütörtökön leírtuk, ezért a gyerekek kereplőkkel, dudákkal csapják a zajt, így jelezvén, hogy ideje templomba menni.) Erről a megszentelt máglyáról gyújtották meg aztán a gyertyákat, és az örökmécseseket. Van, ahol a tavalyi esztendő virágvasárnapján megszentelt barkát lobbantják lángra kovakővel csiszolt szikrával. Ebből a szentelt lángból vittek haza a gazdaasszonyok, és ezzel gyújtottak alá a húsvéti eledeleknek. Emellett vizet is szenteltek.

Húsvét vasárnap

Egészségvarázsló nap, a reggeli mosdóvízbe piros tojást tettek, hogy pirospozsgásak, egészségesek legyenek. Női dologtiltó nap, nem szabadott mosni, főzni. Az állatokat sem fogták be. Az előző nap elkészített ételeket, sonkát, tojást, kalácsot, bárányt elvitték a templomba megszenteltetni. Ezekből a megszentelt ételek morzsáiból kevertek bele az állatok ételeibe is, hogy jól szaporodjanak, illetve egészségesek legyenek. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották, vagy kivitték a földekre a jó termés reményében.

Ezen a napon tartották a határjárást, az egész falu felkerekedett, és körbe járták a határt, védőkört vonva a határ és a falu köré. Kitisztították a kutakat, forrásokat is.

Egyes helyeken hagyomány volt a zöldágjárás is:

„Bújj, bújj zöld ág, zöld levelecske,

nyitva van az aranykapu,

csak bújjatok rajta.”

Fiatal lányok a kezükben tartott kizöldült ágakat a fejük felett kapuszerűen összeérintettek, és átbújtak rajta.

Húsvét hétfő

Vízbevető hétfő: ősi termékenységvarázslás, a fiatal lányokat meglocsolják, vagy az udvaron álló vályúba dobták, vagy a kútból húzott vödör vízzel öntötték le.

Fehérvasárnap

Húsvét vasárnapot követő vasárnap, a húsvéti ünnepkör zárónapja. Görögkatolikusoknál tamásvasárnap. Mátkáló, vagy komaválasztó nap, amikor a lányok közötti barátság megpecsételésére egymásnak komatálat küldtek, melyben gyümölcsök, bor, hímes tojás, sütemény volt.

Ha tetszett a cikk osszd meg!



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..