Nagyboldogasszony ünnepe – augusztus 15.

Nagyboldogasszony ünnepe – augusztus 15.

Ha tetszett a cikk osszd meg!

Magyarország védőszentjének napja

Mária mennybevitele – Mária égi születésnapja, középkorban Mária elszenderülése

Maga a Boldogasszony elnevezés nagy valószínűséggel a sumér ba-u-dog ason-ból származik. Mezopotámiában Bau volt a Nagy Istennő, a Magna Mater. Az ókor más népeinél mint Baubo, Baba jelenik meg, valószínű, hogy a csángók Babba Máriája is erre vezethető vissza, és a kereszténység egyszerűen a Boldogasszonyt kicserélte Máriára, és így ünnepelte. Tehát Boldogasszony a magyar ősvallás nőistennője, életet adó istenanya, szülést segítő istenség. A szülő nő a Szent Bába, Szülőboldogasszony oltalmába ajánlotta magát, és könnyű szülésért könyörgött hozzá. A frissen édesanyává vált asszonyokat babájukkal együtt Boldogasszony ágyába fektették, elfüggönyözték, hogy szemmel ne verhesse őt és újszülöttjét senki sem, és a csecsemő karjára védő amulettként piros szalagot kötöttek.

Szent István király 1038. augusztus 15. napjára hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot, és tartott törvénykezést. Ekkor ajánlotta országát Szűz Mária oltalmába, ettől kezdve Mária Magyarország égi pártfogója (Patrona Hungariae), és országunk Szűz Mária országa (Regnum Marianum). Szent István még ezen a napon elhunyt.

Az Érdy-kódex szerint: „Gellért tanácsának intéséből akkoron kele föl, hogy az Szűz Máriát ez Magyarországban Bódogasszonak, avagy ez világnak Nagyasszonyának hívnák.  Szent István királ es ez szegény országot Bódogasszony országának nevezé.” Ebből született a Mária országa eszméje is.

Asszonyi dologtiltó nap, ezen a napon nem sütöttek kemencében, mert a hiedelem szerint a tűz kitör a kemencéből.

A búzát is megszellőztették, hogy ne legyen dohos, és a zsizsik se essen bele.

Termésjósló nap, eszerint ha a nagyasszony fénylik, jó lesz a bortermés – mondják a borvidékeken.

Létezik egy úgynevezett Mária-virrasztás is, a népi hiedelem szerint a napfelkeltében meglátható „a Napba öltözött Boldogasszony” – erről az Újszövetségi Szentírás jelenések könyve 12. fejezete ír.

Sok helyütt ezen a napon virágokat is szenteltek, ezeket a megszentelt növényeket tették bölcsőbe, nászágyba, halottak koporsójába, vagy a ház alapjába.  Ritkán elkészítették Mária koporsóját is virágokból, gyógyfüvekből a templom oltára elé.

Szintén magyar sajátosság, hogy a magyarországi koronázó templomokat, főszékesegyházakat, bazilikákat mind-mind Boldogasszonynak szentelték.

A népnyelv Mátyás-templomnak nevezi a Budai Vár területén található koronázó-templomot, hivatalos neve viszont Budavári Nagyboldogasszony templom.

A székesfehérvári bazilika, melyet Szent István király kezdett építeni saját temetkezési helyének – Árpád-házi királyaink koronázó- és temetkező helye hivatalosan Nagyboldogasszony-bazilika.

Az esztergomi bazilika hivatalosan Nagyboldogasszony és Szent Adalbert főszékesegyház.

A váci és a győri Nagyboldogasszony-főszékesegyház püspöki főszékesegyház, a kalocsai pedig érseki Nagyboldogasszony-főszékesegyház.

 

Kölcsey Ferenc Hymnusa előtt a 17-18. századi Boldogasszony anyánk egyházi éneket tartották a magyarok himnuszának:

„Boldogasszony Anyánk, régi nagy patrónánk,
Nagy ínségben lévén, így szólamlik hazánk:
Magyarországrul, Pannóniárul,
Ne feledkezzél el szegény magyarokrul.”

Ha tetszett a cikk osszd meg!



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..