Mágikus mák

Mágikus mák

Ha tetszett a cikk osszd meg!

2017-ben a mák lett az év gyógynövénye.

A növényeknek különleges szerepük van mindennapjainkban. Díszítjük vele lakásunkat, házunkat, kertünket. Használjuk ételeinkhez, gyógyszereink alapanyagi. Értük nyúlunk, ha jósolni szeretnénk (hagymakalendárium, Luca-búza, Borbála-ág, stb.), illetve egyes virágok mágikus cselekvések segítői. Megint mások ritkaságuk, drágaságuk miatt pénzhelyettesítők (kakaóbab, bors).

Vannak legendás növények is, mint a bibliai manna.

Minden népi regében érző és cselekvő lények voltak a növények. (Görög fa- és erdőnimfák, akik fával születnek, és halnak meg.)

Vannak varázserejű növények. Ilyen például a vasfű, mellyel kincset lehet találni, zárakat, lakatokat lehet kinyitni vele. A felejtőfűre, tévesztőfűre ha rálép valaki, körbe-körbe jár és csak reggel veszi észre, hogy egész éjjel körbejárt. Az almamag szerelmi jóslások kelléke.

És persze vannak boszorkányos növények is (csattanó maszlag, bolondító beléndek).

Nézzük meg közelebbről az egyik legsokoldalúbb és legfinomabb növényünket, a mágikus mákot.

Általánosságban anyaistennő szimbólum, mivel egyben a sok, a termékenység, az alvás, a felejtés és a halál szimbóluma.

A magyar hagyomány szerint a mákot hólére vetik, mégpedig hagyományosan asszonyok, leginkább február 24-én, Mátyás napján. (Legoptimálisabb vetési időszaka február 10-március 15. között van.)

Először csak a máktea népies neve volt a mákony, ami a száraz, kicsépelt mákgubók leforrázásából készült, később így neveztek minden bódító szert.

Termékenység-szimbólum: sokáig mákkal szórták meg a friss házasokat, illetve a karácsonyi mákos csíkból a tyúkok is kaptak, hogy sok tojást tojjanak.

A gazdagság szimbólumaként is előtérbe kerül, amikor karácsonykor mákos gubát, mákos csíkot fogyasztunk.

Apró, megszámlálhatatlan szemeivel a végtelenség jelképe is.

Rontáselhárítóként is használták, hiszen a hagyomány szerint a boszorkánynak szemenként kell felszedegetnie a szétszórt mákot (például december 13-án, Luca napján, vagy a karácsonyi éjféli misén), így nem éri utol a kiszemelt áldozatát.

Használták amulettek készítéséhez, vagy különleges alkalmakkor a zsebbe tették.

Bűbájosok virága, használatával könnyen kapcsolatot tudtak létesíteni a szellemvilággal, bódító hatása miatt.

A londoni Tudományos Múzeum őriz egy 3500 éves ciprusi kancsót, amely mákfejet ábrázol, oldalán több bevágás látszik.

Az első írásos emlék a suméroktól származik, i. e. 4000 környékéről.

Az asszírok „az öröm növényének” nevezték.

Az egyiptomiak a mák magjaiból olajat sajtoltak, kenyerek, sütemények sütéséhez használták. Az egyiptomi orvos-papok már a mák nemesítésével is foglalkoztak, hogy minél erősebb szert állítsanak elő. Erre példa a Thebacium nevű fajta. Rendkívül sok sírban találtak mákot, mint gyógyszert és mint túlvilági eledelt.

A görög mitológiában a mákvirág Aphrodité istennő virága volt. Maga a mák Démétér istennő szent növénye volt, ő adományozta az emberiségnek. Morpheusz álomisten attribútuma is a mák volt, míg apja, Hüpnosz mákkal ringat édes álomba. Léthé, a felejtés istennője fején mákgubókból kötött fejdíszt viselt. Ezen isteneknek gyakran áldoztak mákot. Az eleusziszi misztériumokban a föld termékenységét szimbolizálta. A mák afrodiziákum tulajdonságát és bódítószer voltát az orgiákon használták ki. A mákot más források Adonisz könnyeivel azonosítja, aki elhunyt szerelmét siratta.

Hippokratész i. e. 460-ban arról írt, hogy a görögök és az egyiptomiak a zöld máktok nedvét, mint gyógyszert ismerték, használták álmatlanság ellen, a fájdalmak csillapítására, görcsoldóként, valamint köhögés ellen.

Galénosz a katonáknak olyan kenyeret süttetett, ami mákban gazdag volt, illetve csaták előtt mézes mák volt a katonák tápláléka.  Ópiummal gyógyította a szédülést, a süketséget, az epilepsziát, a némaságot, az asztmát, a gyomorbántalmakat, a sárgaságot, a melankóliát.

A rómaiak alvás-istene Somnus volt, ez visszaköszön a mák latin nevében: Papaver Somniferum.

Az indiai áyurvéda szerint a mák vérszegénység, hasmenés, láz ellen jó, nyugtató-bódító hatású, magjait még afrodiziákumként is használták.

Avicenna (Ibn Szína) iszlám orvos ismerte az ópium hatását és elvonási tüneteit, 16 éves korában részt vett a szultán kezelésében. (Az iszlám területeken igen elterjedt bódítószer, hiszen az iszlám vallás tiltja az alkoholfogyasztást).

A magyar népi orvoslásban gyakran főztek a mákgubóból mákteát, fájdalomcsillapításra, álmatlanság ellen, nyugtatóként sírós babáknak, és hurutoldónak.

Kabay János magyar gyógyszerész 1925-ben szabadalmaztatta eljárását, hogy a mákgubó felsértése nélkül is lehet morfiumot kinyerni. Neki sikerült az addig értéktelennek tartott üres mákgubóból, máklevélből és mákszárból is morfint előállítani. Felfedezése azért volt jelentős, mert addig az éretlen mákfejeket bemetszették, a kifolyó tejnedvet felfogták, és beszárították. Ezek a gubók már magot nem érleltek.

(Morfin, tebain, kodein, hidrokodin, papaverin, narcein, narkotin alkaloidák a legértékesebbek a 25 féle alkaloida közül, amit a mák tartalmaz. Jelenleg Magyarország a világ 3. morfinexportáló országa.)

Több kutatás bizonyította, hogy a gyakori mákfogyasztás jó hatással van a csontritkulásra, hiszen a mákban található foszfor segíti a kalcium hatékonyabb felszívódását. Napjainkban újra reneszánszát éli a mákolaj is. A mákból hidegen sajtolva 33 %-nyi olaj, melegen sajtolva akár 50 %-nyi olaj nyerhető a magokból. A sajtolás után visszamaradó, levegőn gyorsan száradó anyag kiváló szappanalapanyag.

Mák az irodalomban:

Janus Pannonius: „Éjszaka repdesel s elhinted mind e világra/lassan enyhet adó mákszemeket.” (Az álomhoz)

Arany János: „Aztán álommézet csókolt ajakára,/Akit mákvirágból gyűjte éjszakára.” (Toldi, IV. 5.)

Kosztolányi Dezső egy egész kötetének címe: Mák.

Móra Ferenc: „Szétfeszített fogsora közé arábiai csípős füvek nedvét csepegtették, mint annak a máktejnek ellenszerét, amellyel Somnus isten megkeni az alvók száját”. (Aranykoporsó)

Vergilius: „áldozz Orpheusnak mákot, feledésbe merít.” (Georg. IV. 545.)

 A mák energetikájáról, testi és lélektani hatásáról dr. Kmeth Sándor Herbárium című könyvében olvashatnak.

 A máknál említett Adonisz isten egyik szép, tavaszi virágunk névadója. Ő a tavaszi hérics (Adonis vernalis), a tavasz első virágai közé tartozik. Adonisz előképe a szíriai Adon volt, aki a tavaszi lombfakadás és az őszi lombhullás istene volt. Kultusza elterjedt Egyiptomban és Hellászban is.

A monda szerint Aphrodité beleszeretett a vadász és pásztor Adoniszba. Ezt Árész, Aphrodité kedvesen nem tűrhette, ezért vadkanná változott és megölte Adoniszt. Adonisz lelke az Alvilágba szállt, véréből nőttek ki a kökörcsinek (tárnicsok). Aphrodité kedvese után ment az Alvilágba, hogy felhozza, de Perszephoné is beleszeretett. A két istennő versengését Zeusz döntötte el, úgy, hogy Adonisz minden év egyharmadát az Alvilágban, egyharmadát a Felső világban töltse, és az utolsó harmaddal pedig önmaga rendelkezzen. (Adonisz általában a maga harmadát Aphroditéval töltötte.) Így lett az ősszel meghaló és tavasszal feltámadó természet istene.

Tiszteletére egy hetes Adóniákat rendeztek, mely során az isten képét bábúból megformálták, majd gyászmenetben kísérték a tenger vagy folyó partjára, és a vízbe vetették. A szertartás fontos kellékei voltak az Adonisz kertjeinek nevezett cserépedények, melyekbe gyorsan kihajtó, de gyorsan el is hervadó tavaszi virágokat ültettek. Ezt a szertartást gyakran ábrázolták szarkofágok domborművein. Itt is jól láthatóak az isten körül elhelyezett virágok.  A szertartás többi napján vígasságokat rendeztek, hiszen az isten az élet vizétől feltámadt, megújult. Az Adonisz-bábú nagy hasonlatosságot mutat a magyar kiszebábúval, az adóniák szokása pedig a kiszehajtással. Ennek lényege, hogy női ruhába öltöztetett szalmabábut körülhordtak a faluban, majd vízbe dobták (ahol nem volt természetes víz, ott elégették).

A tavaszi hérics erősen mérgező növény. A belőle készülő gyógyszerek a szívműködést serkentik, és egyben kiváló vízhajtók is.

 

 

Ha tetszett a cikk osszd meg!



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..