Luca nap

Luca nap

Ha tetszett a cikk osszd meg!

Lucák december 13-án tartják névnapjukat.

A Gergely-fél naptárreform előtt ez volt az év legrövidebb napja, Luca hozta el a fényt, innentől kezdve újra nőtt a világosság. Luca, vagy Lucia a latin lux – fény, fényesség, fényhozó jelentéssel bír. Szent Lúcia ábrázolásán kezében szüzességét jelképező liliomszál van, másik kezében egy tálcán, vagy tálon két szemet tart.  Védelme alá tartoznak a szúrós szerszámmal dolgozók, a varrónők, a kézművesek, a párnakészítők, hozzá imádkozhatnak a szembetegségben szenvedők.) Létezik ellentéte is, a rontóasszony, a Lucapuca.

Kiemelt nap: elsősorban jóslónap: házasság, halál, és időjárást is jósoltak a jelekből. Gonoszjáró nap is: védekezni kellett a boszorkányok ellen. Lucapuca, a rontó asszony ellen fokhagymával kenték meg az állatok fejét, vagy rajzoltak keresztet az ólakra, és azt mondogatták: Luca, Luca távol légy. Este fokhagymás kenyeret ettek – főzni úgysem volt szabad hogy elriasszák az ártó szellemeket. Összeszedték és el is zárták a portán található összes seprűt…

Luca-pogácsa, vagy tollaspogácsa: A család minden tagjának készítettek egy pogácsát, egy-egy tollat tűztek bele, kemencében kisütötték, és akinek a tolla megpörkölődött, annak betegséget, vagy akár halált is jósoltak.

Luca-napi férjjóslás: a hajadon lányok felírtak 12 cédulára 12 férfinevet. Minden nap 1 cédulát a tűzbe dobtak, és az utolsó név volt a leendő férj neve. Másik variáció szerint a 12 nevet tartalmazó cédulát a párna alá kellett tenni Luca éjszakáján, majd reggel egyet kihúzni, és az azon olvasható nevet viselő fiú lett a vőlegény. Vagy Luca napjának hajnalán ki kellett menni a ganéjdombra, fülelni, és ahonnan kutyaugatás hallatszott, onnan volt várható a férj-jelölt.

Luca-búza: ezen a napon egy cseréptálba búzát vetettek, minden nap megöntözték. Vannak olyan vidékek, ahol a gazdaasszonynak a szájába vett vízzel kellett a búzát locsolnia. A kisarjadt zöld búza életet jelképezte. Ha szép sűrű lett, akkor a házban egészség uralkodott a következő esztendőben. Ezt úgy „ellenőrizték”, hogy karácsonykor a búza mögé gyertyát állítottak, és ha a fénye nem hatolt át a búzán, akkor biztos volt a háziak egészsége. Később ezzel a tál zöldellő búzával az ünnepi asztalt díszítették.

Luca-tök: Halloween háttérbe szorította, de a Dunántúlon már régóta Luca napján faragják ki a sütőtököket, és tettek bele gyertyát – ezzel ijesztgették a háziakat.

Dologtiltó nap:

Előnyösnek tartották, hogy ha ezen a napon a gazdaasszony nem sürgött-forgott, ellenben sokat ült – hogy a tyúkjai is jó kotlósok legyenek, ezért tilos volt az asszonyi munka, a fonás, a varrás – bevarrták volna a tyúkok seggét – tartja a mondás. Tilos volt a mosás, a főzés, és a kenyérsütés is – hiszen a kenyér kővé változott volna. Akit Luca tilalomszegésen kapott, azt pálcájával megbüntette, elverte.  Ajánlottak voltak viszont a fejtő, vagy bontómunkák, hogy a tyúkok könnyebben tojjanak. (Babfejtés, tollfosztás, stb.)

Luca, Luca, kitty-kotty: A kotyolók általában fiúk voltak, akik lopott szalmát vittek magukkal (néhol fát). Erre térdepelve mondták el a fenti termékenység-varázsló rigmust. Ez biztosította a bő termést és a megfelelő jószágszaporulatot. Gazdaasszony megvendégelte a fiúkat, vagy ajándékot: almát, aszalt gyümölcsöt, diót adott nekik. Ha nem kaptak semmit, úgy „egy csibéjük legyen, az is vak legyen” – volt a fenyegetés. A szalmát a gazdaasszony a tyúkjai alá tette – biztosítva a szaporulatot. Máshol viszont kukoricával öntötte le a gazdaasszony a kotyolókat, és ezeket a kukorica-szemeket is a baromfik étkébe keverte.

Szaporulat-jóslás: ha férfi volt az első látogató, akkor bika, ha nő jött először, akkor üsző volt várható.

Luca-kalendárium: Luca napjától minden nap időjárását feljegyezték, és amilyen azon a napon volt, olyanra számítottak januárban, a következő nap időjárása a februárra mutatott rá, 15-e márciusra, … stb. Volt hagyma-kalendárium is: ez pedig úgy készült, hogy egy hagymát szétbontottak, sorba tették, mindegyikbe tettek egy kis sót, és amelyik levet eresztett, az azt jelölő hónap várhatóan csapadékos lesz.

Luca széke: elég kevés tárgy maradt fenn, leírásokból, rajzokból ismerjük: van 3 és 4 lábú, van kerek és van ötszögletű is. Készítéséhez általában 9 fát használtak: akácot, borókát, csert, fenyőt, jávort, kökényt, körtét, somot, és rózsafát. A keresztlécek, csapok bükkből készültek. Fémet, szöget nem tartalmazhatott. A széket december 24-én elvitték az éjféli misére, ott ráálltak, és a hagyomány szerint meglátták a falu boszorkányait. Ha meglátták a boszorkányt, akkor azonnal haza kellett szaladni úgy, hogy a bal váll felett mákot kellett az útra szórni, mert a mákot a boszorkányoknak mind egy szemig fel kell szedniük, így nem érték utol a leskelődőt. A Luca székét el kellett égetni – ezért is maradt fenn kevés Luca-szék.

Egy érdekesség Svédországból, aminek Szentgyörgyi Albert is részese volt: a Nobel-ünnepségek zárónapja mindig december 13-a. (Nobel halálának évfordulója) Ezen a napon az új Nobel-díjasokat Luca-menyasszonyok köszöntik. Ezek fehérbe öltözött fiatal lányok, fejükön korona, amiben égő gyertyák vannak.

 

 

 

Ha tetszett a cikk osszd meg!



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..