Kedd asszonya július 26. – Szent Anna

Kedd asszonya július 26. – Szent Anna

Ha tetszett a cikk osszd meg!

Szent Anna Szűz Mária édesanyja, ez a nap feltételezett halálának napja. Szűz Mária szülőháza a hagyomány szerint Jeruzsálemben állt. Ezt a szülőházat a 4. században templommá építették át, és a rákövetkező évek valamelyik július 26. napján szentelték fel. Ezt a napot Justinianus császár 550-ben hivatalos ünnepnappá nyilvánította.

Anna történetét Jakab elő-evangéliumából ismerhetjük, mivel a hivatalos Újszövetségi szentírás nem említi Mária szüleit. Anna első férje Joákim volt, és 20 évig nem született gyermekük. Vagyonunkat három részre osztották, egy részt a templomnak ajándékoztak, egy részt szétosztottak a szegények részére, és egy részt hagytak maguknak. A templomban a papok nem akarták elfogadni a pénzt, azt gondolván, hogy azért nem született gyermekük, mert bűnös lelkek. Ezért szégyenében Joákim elbújdosott. Egyszer aztán Joákimnak angyal jelezte, hogy gyermekük fog születni. Ezután született meg lányuk, (Szűz) Mária. Joakim halála után Anna 2. férje Kleofás volt, neki is szült egy lányt, ismét Máriának nevezték el. Az ő férje lett Alfeus, akinek 4 fiút szült, ők ettek Jézus unokatestvérei, és egyben – Józsefet kivételéve – az első apostolok is: a kisebbik Jakab, Júdás Tádé, zelóta Simon. Kleofás halála után Anna harmadszor is férjhez ment Salamonhoz, és neki is szült egy lányt, ismét egy Máriát, akit apja után Szaloménak neveztek el, és ő szülte a nagyobbik Jakabot és Jánost.

Az Anna név a héber Hannah szóból származhat, jelentése kegyelemmel áldott. Ez a név rendkívül elterjedt egész Európában. Sok istennőnév is eredeztethető belőle: Inanna, Anahita, Diana stb. A név eredhet az anya szóból is, amikor a babák még csak az ana, ana szóval hívják édesanyjukat.

A keddi nap Annának ajánlását egy magyar fiatal embernek tulajdonítják Európa-szerte. A legenda szerint Szent Jakab egy magyar ifjúnak jelent meg, amikor is a compostelai zarándoklaton volt, hogy minden kedden fohászkodjék Szent Annához. Így lett Szent Anna Kedd asszonya hazánkban, mert „keddin születék, keddön lőn a Szíz Máriának, Krisztus anyjának szülőanyja, és keddön hala mög e földön” – olvasható a Teleki kódexben. A pápák Szent Anna keddi kultuszát – latinul feria tertia – az ünnep előtti 9 keddet búcsúkiváltságokban részesítették. Bár először minden hónap első keddje volt ünnep, később az Anna-napot megelőző 9 kedd, majd az év összes keddjén hozzá imádkoztak. Később ezt eltörölték (a ferencesek nyomására a keddi napot 1898. március 1-én XIII. Leó pápa Páduai Szent Antal emléknapjának ajánlotta: teljes búcsút hirdetett azoknak, aki 13 egymást követő kedden Szent Antal tiszteletére ájtatosságot végeznek).

Szőregen egészen a közelmúltig Újhold keddjén az asszonyok misét mondattak Szent Anna tiszteletére.

Magyar vidékeken Szűz Máriát Kisasszonyként ünnepelték és tisztelték, Szent Anna volt népünk Nagyasszonya, majd Szűz Mária megörökölte ezt a címet Nagyboldogasszonyként.

A hagyomány azt tartja, hogy különösen jó házasságkötésre.

Tisztelték a női munkákat végzők, a fonást, szövést végzők (takácsok, szabók, csipkeverők, seprűkötők)

Tisztelték az asztalosok, hiszen a középkorban a templomok szárnyas-oltárait, tabernákulumait ők készítették, és csak mester kapott rá megbízást. A Szent ostyát – Krisztus testét – őrző szekrény Mária-jelkép, s mivel Anna Mária édesanyja volt, így őt is a szentség hordozójának – Jézus nagymamája volt – tekintették. Egy archaikus népi imádság szerint: „Föld szülte Annát, Anna szülte Máriát, Mária szülte a Megváltót”.

Magtalanok gyermekáldásért ezen a napon böjtöltek, az áldott állapotban lévők könnyű szülésért, női bajban szenvedők pedig enyhülésért tisztelték, és imádkoztak közbenjárásáért.

Asszonyi dologtiltó nap volt már a középkor óta. Nem végezhettek nehéz fizikai munkát, tilos volt a mosás is.

Ha ezen a héten nem ázott meg a föld, nem lett kukorica.

Ha az idő jó, elkezdik szedni az annababot, illetve elkezdődött a kender nyűvése is, hiszen a virágos kender töve ezen a napon szakad meg.

Szent Anna napja haláljósló nap is. Kora reggel koszorút kötöttek mezei virágokból, majd elkezdték feldobálni a tetőre. Ahányadik alkalommal akadt fenn, annyi év múlva volt „várható” a halál.

Ábrázolása vörös ruhában és zöld köpenyben. A vörös ruha a szeretet színe, (Vénusz és Mars színe is, kezdetben mindketten tavaszistenek is voltak), és zöld köpeny (a tavasz, az újjászületés szimbóluma).  Máriát tanítja olvasni, vagy madárfészek van a környezetében.

Ha tetszett a cikk osszd meg!



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..