Kánikula
Honnan jön a kánikula szavunk? A latin canicula szó kiskutyát, kölyökkutyát jelent. Ezért van kutya-meleg? A Nagy Kutya csillagkép – Canis Maioris – legfényesebb csillaga a Szíriusz, melynek latin neve Canicula. A mediterrán térségben az ókorban a Szíriusz Nappal való első felkelése egybeesett a hőség beköszöntével. (Egyiptomban a Szíriusz megjelenése jelezte, hogy a Nílus áradni fog.)
Magyarul először a 1575-ben jelent meg, jelentése pedig hőhónap volt.
Az olasz canicola, a francia canicule a Caniculából származik, míg a német Hundstage, és az angol dog days kutya-napokat jelent, ami pedig a latin dies caniculares szóból származik, és a Szíriusz heliakus felkelését jelenti. (Nap-közeli kelés, vagy Nappal együtt kelés). Jelenleg már nem nyár elején, hanem szeptember, tehát az ősz elején jelenik meg a Szíriusz napfelkelte előtt.
A népi hagyomány szerint ez a kánikulai időszak kb. Magdolnától (július 22.) – Bertalanig (augusztus 24.) tart.
Csokonai Vitéz Mihály: Hévség
Az égető kutyácska
A zöld mezőt aszalta,
Miatta Flora hímes
Virágai haldokoltak……
Fonnyadtak a ligetek,
Zöldségi megkonyultak,
A Föld egész határi,
Alélva bággyadának.
Áprily Lajos így ír Kánikula című versében:
Tikkasztó hőség, meddő fellegek,
Gyötör megint a néma nyári rém,
Ti irgalmatlan szikkadó egek
Csak egy mennydörgést küldjetek felém.
Jöjj, hűs eső versében:
„Unlak már vers-csírát meddősítő
Fűperzselő kánikula idő,
unlak, vadgerleszó, vadgerlecsókok.
Jöjj, szikkadt gyökereket kereső,
hűsen suhogó permeteg-eső,
jöjjetek halk és csóktalan pirókok.