Júliusi jeles napok
Szent Jakab hava, régi kalendáriumok szerint nyárhó, ősi magyar neve pedig Áldás hava volt.
Nevét Julius Caesarról kapta, kinek uralkodása alatt vezették be a Julianus-naptárt. Eredetileg Quintilis (ötös) volt, lévén az év ötödik hónapja.
Ebben a hónapban kevés jeles napot találunk, lévén a legtöbb mezőgazdasági munka erre az időszakra esik, nem értek rá ünnepelni. Az igazi nagy, az egész falut érintő ünnepek az aratóünnepek voltak, természetesen ez a termés betakarításának idejétől függött.
július 20. Illés napja
Ezen a napon gyakoriak a viharok, ezt a népnyelv úgy mondja, hogy „zörög Illés szekere”. Éppen ezért a mezei munkák tilalomnapja, nehogy villám csapjon a szabad ég alatt dolgozókra. Gyakoriak voltak a jégverések is, sőt, a villámok gyakran felgyújtották a széna-kazlakat is.
július 22. Mária Magdolna napja
Ezen a napon sokszor esik az eső, a népnyelv szerint ilyenkor Mária Magdolna siratja bűneit. Asszonyi dologtiltó nap, ezen a napon tilos volt a mosás, sütés.
július 26. Anna napja
Szűz Mária édesanyjának középkori ünnepe, ő Jézus nagymamája ezért a nagymamák védőszentje lett. Hozzá imádkoznak a meddő asszonyok, hiszen hosszú meddőség után szülte meg Máriát. Várandós asszonyok könnyű szülésért imádkoztak hozzá. Védőszentje még a szövőmunkásoknak, csipkeverőknek, seprűkötőknek.
Magyarok keddasszony napjának tartják, mert kedden született, kedden született és „keddön szabadula meg a testnek tömlöcéből”.
Ha ezen a héten nem ázott meg a föld, nem lett kukorica.
Ha jó az idő, elkezdik szedni az annababot, illetve elkezdődött a kender nyűvése is. Anna napja haláljósló nap is. Ezen a napon kora reggel virágkoszorút kötöttek, majd a háztetőre dobálták. Számolták, hogy hányadik próbálkozásra akad fenn, és annyi év múlva „várható” a halál.