Itt a farsang

Itt a farsang

Ha tetszett a cikk osszd meg!

„Itt a farsang, áll a bál…”

„Itt a farsang, áll a bál,
keringőzik a kanál,
Csárdást jár a habverő,
bokázik a máktörő.

Dirreg, durrog a mozsár,
táncosra vár a kosár.
A kávészem int neki,
míg az örlő pergeti.

Heje-huja vigalom!
Habos fánk a jutalom
Mákos patkó, babkávé,
ez aztán a parádé.”

Gazdag Erzsi verse mindent elmond a farsangról: eszünk, iszunk, táncolunk.

A farsang vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig tart, az év legvidámabb része. Eme szavunk a német Fastenschank szóból ered, aminek a jelentése: böjti kocsma. A latin országokban a karnevál szót használják, ami vagy a latin carne levare – a hús elhagyása, vagy a carne vale – búcsú a hústól jelentéssel bír. Leghíresebb karnevál a riói, illetve a velencei karnevál, amiről már a 11. században is említést tesznek a krónikák.

Igazi hungaricum, az Unesco Szellemi Kulturális Világörökségének része a Mohácsi Busójárás is. A mohácsi sokácok népszokása télbúcsúztató-tavaszköszöntő, védő, termékenységvarázsló ünnep. Az első adatok a 18. század végéről vannak. Szép mese, hogy a törökök elől a mohácsi szigetre menekült sokácok megunták a török elnyomást, álarcot készítettek, éjnek évadján csónakokkal átkeltek a Dunán, és kereplőkkel, kolompokkal nagy zajt csapva a törököket kiüldözték a városból. Igazság szerint a város már 1687-ben felszabadult a török uralom alól, a sokácok tömeges betelepülése csak 10 évvel később kezdődött el. Magát az álarcot fűzfából faragják, hagyományosan állatvérrel festik, és birkabőrcsuklyával egészítik ki. Ezt csak férfiak viselhették, nagyon kevesen tudták, hogy ki rejtőzik az álarc alatt. A nők ezen a napon arcukat lefátyolozták, és egyes férfiak pedig lakodalmas viseletbe öltöznek – ők a maskarások. A felvonulás végén a főtéren megrakott máglyát meggyújtják, és a telet jelképező koporsót ráteszik a máglyára.

Magyar specialitás a Batyus bál: a lányok vitték az ételt, a fiúk/legények az italt, a zenészeket pedig közösen fizették.  Ezek a táncos mulatságok gyakran végződtek párválasztással, a lányok bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki – ha tetszett neki a lány – kalapja mellé kitűzte. Általában ekkor hirdették ki a házasulandókat, és ebben az időben tartották a legtöbb lakodalmat is.

Farsangfarka: szombat estétől húshagyókedd éjfélig tartó időszak. A farsangi időszak csúcspontja. (Farsangvasárnap, farsanghétfő, és húshagyókedd). Farsangfarkán nem dolgoztak, nehogy betegek legyenek.

Húshagyókedd – sonkahagyó, nagyböjt kezdetét megelőző nap, a farsangi szezon utolsó napja. Mivel mozgó ünnep, így ebben az évben február 13-án ünnepelhetjük. Hívják madzaghagyó keddnek is, hiszen a következő disznótorig már semmi nem lóg a madzagon. A hús elhagyása a feltámadásig, a hús vételéig (húsvét) tart.

Húshagyókeddtől kezdődik a csonka hét. Nem szerencsés ilyenkor meghalni, mert zárva van a mennyország kapuja ezen a napon.

Gondűző, tisztító, termésvarázsló szokások napja. A húshagyókeddi napos idő bő esztendőt jelez. Húshagyókeddi csillagos ég azt jelzi, hogy sok tojást fognak tojni a tyúkok. Ha húshagyókedd viszont csapadékos, akkor bő lesz a kukoricatermés.

„Húshagyó, húshagyó,

A lányokat itt hagyó.

Húshagyó, húshagyó,

Itt maradt az eladó!” – kiabálták és fazekakkal nagy zajt csaptak a legények azon lányos házak ablaka alatt, ahol olyan lány lakott, akinek fejét a farsangi időszak alatt nem kötötték be. Azért a vénlegényeket sem kímélték: „Házasodj meg vén kappan, vedd el ezt a mosdatlant”.

Északi-keleti országrészeken dívott a szűzgulyahajtás. „Kinek van eladó lánya, hajtsa ki a szűzgulyába” – kántálták a legények, és dudaszó, ostorpattogtatás közepette végighajtották a falun. A lányok válasza pedig az volt, hogy „rönköt emelj, szakadj meg, miért nem házasodtál meg.”

Szokás volt némely vidéken a tréfás temetés is, ahol a falu bűneit temették el, majd a hanton tort ültek.

Húshagyókedd estéjén van a téltemetés, télkihordás, télkiverés is. Készítettek egy telet jelképező bábut (rongyból vagy szalmából készült), lehet öregasszony, vagy öregember is. végigvitték a falun, és vagy elégették a falu máglyáján, vagy a folyóba – pl. Szeged környékén a Tiszába – dobták. Nyárád környékén a szalmabábut eltemették. Ez ősi örömünnep, a tavaszvárás, az újjászületés várása, alakoskodók eljátszották a tél és a tavasz küzdelmét, és természetesen a tavasz győz. Az öregség a tél szimbóluma, és azzal, hogy a faluból kivitték a telet, helyet készítettek az eljövendő tavasznak.

Szokás volt még e napon a maskurázás is, gyerekek házi készítésű jelmezekbe bújtak, és végigjárták a falu házait. Ahol fogadták őket, ott édességet, apró ajándékot, süteményeket, néha pénzt kaptak. Este a felnőttek öltöztek be, arcukat kendővel, függönnyel, ronggyal takarták el, és a háziaknak ki kellett találni, hogy ki rajtőzik a maskura alatt.

Hamvazószerda, (idén február 14-e) szárazszerda, böjtfogó-szerda, hamvas böjtfő, böjtfakadó, fogöblítő szerda. Az előző évi virágvasárnapon szentelt barka hamujával hintik meg, vagy keni meg a pap kereszt alakban a hívek homlokát, és azt mondja: „emlékezz, ember, hogy por vagy és porrá leszel”. A hamu jelképezi az elmúlást, egyben bűnbánati jelkép (hamut szór a fejére). A népi hiedelem szerint ez a hamu egész évben megvéd a fejfájástól. Ha volt olyan családtag, aki otthon maradt, akkor a templomból hazatérő összedörzsölte vele a homlokát, így adta át a hamut, hogy ő is részesüljön a védelemben.

A 7. század óta ezen a napon kezdődik a 40 napos böjt, mivel az egyház a vasárnapokat nem tekinti böjti napnak, hiszen a vasárnap az Úrnak szentelt nap, így húsvét vasárnapig pont 40 nap van hátra. A cikk végén kitérünk a 40-es szám szakrális jellegére.

A szigorú böjt alatt csak késő délután étkezhettek, egyszer lakhattak jól, tilos volt a hős, a tojás és a tejtermék. Ma már enyhébb a böjt, két nap a szigorú böjt – hamvazószerda és nagypéntek – ekkor háromszor lehet csak étkezni, de csak egyszer jóllakni. Ezen kívül ezen időszak pénteki napjain a húsfogyasztás mellőzését kéri az egyház.

Hamvazószerda gyakori étele a savanyú tojás, a heringes savanyú káposzta.

 

 Torkos csütörtök (idén február 15.): csonkacsütörtök, zabáló, torkos, dobzódó névvel is illették – ezen a napon felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák.

40-es szám:

  • Jézus 40 napot töltött a pusztában, mielőtt megkezdte nyilvános működését
  • A Vízözön 40 napig tartott.
  • 40 évig vándorolt a pusztában a zsidó nép
  • Mózes 40 napig tartózkodott a Sínai hegyen, mielőtt lehozta volna a 10 parancsolatot.
  • Jónás próféta figyelmeztetésére Ninivében 40 napos böjtöt hirdettek.

 

Ha tetszett a cikk osszd meg!



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..