Húsvét és jelképei

Húsvét és jelképei

Ha tetszett a cikk osszd meg!

A szokások egy része pogány eredetű természetünnepekből ered.

Húsvét magyar elnevezése a hosszú böjt után első hús-vételezésre utal.

Húsvét mozgó ünnep, a niceai zsinat döntött úgy 325-ben, hogy húsvét vasárnap a tavaszi napéjegyenlőséget követ holdtöltére következzen. Ezzel a katolikus egyház a pogány tavaszünnepekre tette rá ünnepkörét. 

Tojás:

Az élettelen tojásból kikelő élet a természet megújulását, újjászületését jelképezi. Egyes teremtésmítoszok szerint a világ is világtojásból keletkezett. A görög és kelta mitológia szerint a kígyó vagy madár alakú isten megtermékenyíti az ősanyát, aki maga is állatalakban megtojja az őstojást.

Az inkák szerint az emberiséget 3 tojásból alkotta meg a Teremtő.

Egyiptomi Ra Napisten tojásból született, és az egyiptomi Hnum fazekaskorongon formál tojásokat, ők a teremtményeinek csírái. Már időszámításunk előtt 1200 évvel az egyiptomiak az új élet ünnepekkor díszített tojást ajándékoztak egymásnak.

Kis-Zombor mellett egy avar női sírban találtak karcolt díszű tojást.

Középkorban szokás volt az oltár elé jelképes Jézus-sírokat készíteni, és ezekbe a sírokba is tettek díszített tojásokat. A bukovinai székelyek a mai napig követik ezt a hagyományt.

A tojás díszítése ősi motívumok alapján történik: A tojások piros színe a termékenységet hivatott elősegíteni, hiszen a piros az élet színe, a tojás derekán körben az Egyenlítő található, ez osztja fel a tojást féltekékre, a főkörök negyedelik, és a fordulópontoknak megfelelő helyeket erősebben díszítik. (Tavaszi és őszi napéjegyenlőség, a nyári és a téli Napforduló).

Nagypénteken éjfélkor feltörtek egy tojást, vízbe csurgatták, és a tojás alakjából jósolták meg a jövő évi termést.

Barka:

Pálmavasárnap – Dominicca palmarum. Jézus bevonulása Jeruzsálembe, a hívők pálmaágakat terítettek Jézus elé. Ennek emlékére a katolikus egyház pálmát szentel a mediterrán vidékeken. Éghajlatunkon a pálma nem őshonos, ezért a korán virágzó barkát viszik a templomba, és szenteltetik meg. Gyógyító, rontásűző tulajdonságok tulajdonítottak neki, földbe is szúrták, hogy a férgeket elűzze. Tettek az eresz alá is, hogy a házat a villámcsapások ellen megvédje. A barka bolyhait tűzbe dobták, hogy megvédjék a házat a bajoktól. Lenyelve a torokfájást mulasztotta el. Egész éven át megőrizték, mert következő évben hamvazószerdán az elégetett barka hamujával rajzolt a pap keresztet a hívők homlokára. Nagyszombaton, ahol nem máglyát készítettek, ott kovakővel csiholtak szikrát, a barkát lobbantották lángra, megszentelték, és erről a szentelt tűzről gyújtották meg a gyertyákat. A barkákat otthon feldíszítették – tojásfa.

Bárány:

A húsvét eredete a pészahban gyökerezik, amikor is a zsidók az egyiptomi kivonulásra emlékeznek. Az Ótestamentumban szereplő 10. csapásban a Halál Angyala megával ragadott minden elsőszülött fiút. A zsidók Isten parancsát követve bárányt áldoztak, annak vérével bekenték ajtóikat, így megmenekültek a csapástól. Ezért is nevezik Jézust Isten bárányának – Agnus Dei – mivel hogy vérével váltotta meg az emberiséget. Magyarországon egyre kevesebb a bárányhús-fogyasztás.

Kosár:

Az élet bölcséjének szimbóluma: a kosárban gyűjtötték a színes tojásokat, Mózest is fonott kosárban tették a folyó vizére. Kosárban vitték az ételeket megszenteltetni a templomba.

Liliom:

Fehér színe a tisztaságot, bűntelenséget szimbolizálja. Alakja – trombita – pedig a feltámadásra utalnak. A legenda szerint Jézus Krisztus verejtékéből nőtt ki.

 

 

 

Ha tetszett a cikk osszd meg!



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..