Gergely napja

Gergely napja

Ha tetszett a cikk osszd meg!

Ezen a napon tartották már a kora középkor óta a gergely-járást, ami Közép- és Nyugat-Európában népszerű szokás volt. Ezen a napon az iskolás gyerekek körbejártak a közösségben, és új társakat kerestek (ekkor még kötelező iskolai oktatás nem volt), valamint adományt gyűjtöttek az iskolának, és a tanítónak. A gergely-járásban részt vevők a katonai toborzók mintájára katonai rangot, csákót és fakardot viseltek. Más területeken pedig a legények kalapjára a rokon lányok pántlikát kötöttek. Az 1990-es években Kaposváron, Somogyjádon ezt a szokást felelevenítették, és az iskolások átmentek az óvodába toborozni. Sok helyen megmaradtak a toborzó-énekek, valamint a dramatizált játékok.

„Szent Gergő Urunknak, híres tanítónknak neve napján
Régi szokás szerint ma megyünk először iskolába,
Hol íratnak szépen, olvastatnak, s így tanítanak
Emberséget, bölcs, kegyes tudományt mindenki számára,
Mert nem jó tudatlanul felnőni földi világba.

Ezért készüljetek iskolatársak, mind jöjjetek már!
Jó mesterünk vagyon, kit Isten megáldjon, ki minket vár.

Ha nem adhattok új iskolást az idén házaitokból,
Adjatok adományt szíves jókedvvel javaitokból!”

Gergely napja egyébként időjósló nap: Gergely megrázza szakállát – tehát ezen a napon gyakori volt még a hóesés. Az ezen a napon esett hóból gyűjtöttek egy keveset, és mivel mágikusnak tartották, az apró lábasjószágot (kiscsirkéket, kiskacsákat, kislibákat) megitatták vele, hogy egészségesek legyenek.

Ha tetszett a cikk osszd meg!



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..