Borbála

Ha tetszett a cikk osszd meg!

Jeles napok – Borbála

 A zöld ág az élet jelképe, a természet erejét, megújuló képességét szimbolizálja. Vallási értelemben hozzá tartozik a szüzesség és a kegyelmi állapot is.

A Borbála-ág termény- és szerelmi jóslásra szolgáló gyümölcsfaág a néphagyományban. A lányok ezen a napon gyümölcsfaágat törtek, vízbe helyezték, és figyelték, hogy karácsony napjáig kihajt-e. Ha igen, akkor a következő évben férjhez mentek. Van olyan vidék, ahol kilencfél gyümölcsfaágat tettek vízbe, mindegyikre egy cédulára felírtak férfineveket, és minden nap a hajnali mise után megöntözték. Amelyik ág legelőször kihajtott, az arra írt nevű lett a lány kérője. Természetesen lehetett egy picit a természetnek segíteni, hiszen ha a lemetszett ágat egy pár órára langymeleg vízbe merítette a lány, természetesen előbb indult meg a rügyezés.

Ez a hagyomány Somogyvámoson dívott. Az ország különböző részein az ág vágását különbözőképpen intézték, volt, pl. Eleken a lányoknak mezítláb, egy ingben kellett a kertbe kimenni a gyümölcsfaágért. Apátfalván orgonaágat tettek vízben a kemence tetejére. Óbecsén a kert összes fájáról vittek be egy-egy ágat. A kihajtott ág rügyeit megszámolták, ebből következtettek a jövő évi termés gazdagságára, milyenségére.

Asszonyi dologtiltó nap, ezen a napon a tüzet is csak a férfiak rakhatták meg. Ezen a napon nem lehetett fonni, nem nyúltak a rokkához, mert Borbála bedobná az ablakon az orsót, a fonal kóccá változna, és a marhák lábára tekeredne – tartották. Söpörni sem volt szabad, mert elsöpörték volna a szerencsét. Egyedül az asszony csak szétszedő, bontó jellegű munkát végeztek, ilyen volt a tollfosztás, babfejtés.  Ezen a napon óvakodtak a női látogatóktól, ha mégis arra tévedt valaki, őt seprűvel, vagy sütőlapáttal űzték el.

Szent Borbála a 14 segítőszent egyike, a középkor egyik legismertebb szentje, legendáját az Érdy-kódex őrizte meg. Eszerint Borbála a IV. században Nikodémiában élt. Apja Dioscuros, előkelő férfi volt, aki féltette lányát a keresztény vallástól, ezért egy toronyba záratta. (Ezért nevezték el a középkori várak lőportornyait róla, hogy óvja a robbanástól.) Borbála fogsága alatt hírt kapott az alexandriai bölcsről, Órigenészről, akit felkért, hogy tanítsa a kereszténységre. Órigenész elküldte hozzá Bálint nevű papját, aki titokban megkeresztelte. Az apja egy fürdőháza építtetett neki, Borbála az ott álló bálvány szobrát összetörte, és a falba egy harmadik ablakot is vágott, hogy az a Szentháromságra emlékeztesse. Apja féktelen haragra gerjedt, és meg akarta ölni a lányát, aki elmenekült a pusztába, azonban két pásztor visszahurcolta. Apja kegyetlenül megkínozta, majd elküldte a császárhoz, hogy ítélje a lányát halálra. Maximianus császár felszólította Borbálát, hogy mutasson be áldozatot a pogány isteneknek, s amikor a lány megtagadta ezt, megkínoztatta és börtönbe vetette. A fogságban megjelent neki Jézus, s a lány testéről eltűntek a kínzások nyomai. Másnap a császár égő fáklyát dobott az arcába, és meztelenül kergette végig a város utcáin. Isten angyala azonban ködbe burkolta. Ezért a császár halálra ítélte és az ítéletet saját apja hajtotta végre. Büntetésül hazafelé az apját villám sújtotta halálra. Ezért Borbála a jó halál, a bányászok, kohászok, tüzérek, tűzszerészek, ágyú- és harangöntők, a várak és erődök lőportornyainak védőszentje.

Borbála névváltozata a Barbara – az ortodox kereszténység nagyvértanúként tiszteli. A római katolikus naptárból 1969-ben kivették.

Borbála névnap december 4.

Ha tetszett a cikk osszd meg!



Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .