Benedek napja
Benedek napjáról azt tartották, hogy az a fűnek termésfakasztó napja. Ezen a napon zsírt és fokhagymát szenteltek Göcsej környékén, ennek gyógyító erőt tulajdonítottak. Szeged környékén pedig Benedek napján duggatták el a hagymát, amit Bertalan napján, augusztus 24-én szedtek fel. A felszedett hagymát a háztetőre rakták, ahol 7 nap érte a napsugár, és hat éjszaka a harmat. Ezt a speciális, Benedek-hagymát gyógyításra használták, ezzel kenték meg a gyermekágyas asszonyt és a még meg nem keresztelt csecsemőt a rontás ellen. Még az állatokat is – például a marhák felfúvódását – evvel a szentelt fokhagymával, vagy főzetével gyógyították. A gyerekek ezen a napon körtáncban dicsérték a Benedekeket: „Benedek, jönnek a jó melegek.”
Az ismert mondóka, hogy „Sándor, József, Benedek, zsákban hoznak meleget” – ismert, az viszont kevésbé ismert, hogy Muravidéken hozzáteszik, „hogyha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát.”
Mondják azt is, hogy Benedek zsákjából kiengedi a szárnyas rovarokat.
Időjósló nap is, ha a mai napon dörög az ég, akkor száraz, aszályos lesz a nyár – tartották a bukovinai székelyek. Egyes vidékeken a három jeles nap együttes megfigyeléséből jósoltak: ha kisütött a nap, akkor hosszú, meleg nyár volt várható, ha nem volt napsütés, akkor hosszú, lucskos őszre számítottak.
Ha valaki előtt átment egy fekete macska, akkor ezt mondták rontáselhárítás célzattal: „A Szent Benedek körösztje verjen meg!”
Március 21-én ünneplik névnapjukat.
Osváth Erzsébet: Három cimbora
Sándor, József, Benedek
hozza már a meleget.
Mindhármukon hátizsák,
jönnek hegyen-völgyön át.
Elöl Sándor billeg-ballag,
a nyomában József baktat.
Hátul csoszog Benedek,
cipelik a meleget:
Sándor viszi a mezőre,
József viszi az erdőre.
A megmaradt meleget
tóba szórja Benedek.