Advent

Advent

Ha tetszett a cikk osszd meg!

Az advent szó az adventus Domini – az Úr eljövetele – szóból származik, és tulajdonképpen a várakozást jelenti a Megváltó megérkezésére. A 7. századik a római katolikusok csak egy vasárnapot ünnepeltek, ezt változtatta meg Nagy Szent Gergely pápa, aki négyre emelte az ünnepi vasárnapok számát. Ezt V. Pius pápa 1570-ben kötelező érvényűvé tette.

Görög katolikusok az 5. századtól kezdve 6 hetes adventi időszakot tartanak.

Napjainkban már nincs kötelező böjt, viszont a magyar hagyomány erősen őrzi a szent este böjti ételeit: halászlé, rántott hal, sovány böjti leves aszalt gyümölcsökkel, mákos nudli, vagy mákos guba. Régen a böjt az éjféli mise után ért véget, hiszen az éjféli misén ünnepelték a Megváltó megszületését. Szeged környékén még ismerik a kisbűt (kisböjt) szót, míg a tápaiak ádventbűt-nek ismerik ezt az időszakot.

Életünk minden területe tele van szimbólumokkal. Különösen az ünnepek bővelkednek benne, az ételek, a színek, formák, ízek mind-mind az ünnepről mesélnek. Minden vasárnap részletesen írok majd egy-egy szimbólumról, ami a karácsonyi ünnepkörhöz tartozik. Először nézzük az adventi koszorút.

Az első adventi koszorút 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette, aki egy kocsikerékre fűzött fel fenyőgallyakat, majd 24 gyertyát erősített rájuk. A hétköznapokat fehér gyertyák, a vasárnapokat piros gyertyák jelezték.

Adventi koszorúk alapja vessző, vagy örökzöld ágak, legtöbbször magyal, vagy fenyő. A vessző és a magyal Krisztus töviskoronájára utal.

Az adventi koszorún később a 24 gyertyát felváltotta a 4 gyertya, (nem mécsesek) amelyek a vasárnapokat jelezték, meghatározott színekkel: 3 lila és 1 rózsaszín gyertya a hagyományos szín.

Az első gyertya lila volt, jelentése: HIT. Isten megígérte Ádámnak és Évának, hogy elküldi a Földre Jézust, hogy megváltsa a szenvedéstől az emberiséget.

Második vasárnap is lila gyertyát gyújtunk, melynek jelentése: REMÉNY. A Remény gyertyája arra emlékeztet, hogy Isten megígérte a zsidóknak, hogy közülük származik majd a Messiás.

Harmadik gyertya rózsaszín: ÖRÖMet jelent. Mégpedig Szűz Mária örömét, hogy általa ölt testet a Megváltó.

A negyedik gyertya ismét lila színű, ő a SZERETET gyertyája. Keresztelő Szent Jánosra emlékeztet, aki utat készített az emberek szívében, hogy eljuthassanak Jézushoz.

Maga a lila szín a bűnbánat színe a katolikusoknál.

Az első vasárnap egy gyertyát gyújtottak, a második vasárnap már a második gyertyát is meggyújtották, tehát két gyertya égett, és így tovább, szimbolizálva, hogy az év legsötétebb időszakában már közeledünk a fény születéséhez, amikor is az év legsötétebb napja után (december 21.) megszületik a fény, elkezd növekedni a fényesség a külvilágban. Ettől kezdve már minden nap hosszabbodik a nappali órák száma, egészen a tavaszi napéjegyenlőségig. (március 21.)

A Fény születése, az év legrövidebb napja a naptárreform előtt még Luca napja, december 13-a volt. Luca nevének jelentése fény, a latin lux szóból származik – rokon Luciferrel, a Fényhozóval.

Idén az első gyertyát december 2-án kell meggyújtani.

 

Ha tetszett a cikk osszd meg!



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..